A lovak története A ló és az ember korai kapcsolatai (angol) Őskori lóábrázolás A lovak és az ember kapcsolata eleinte meglehetősen sivárnak volt mondható, hiszen őseink főleg vadászták ezeket az állatokat. Háziasításuk után az első időben csupán húsukért és tejükért tartották a lovakat, de i.e. 4000 környékén az ukrán sztyeppék lakói lehettek az elsők, akik rájöttek, hogy kellő idomítással lovaglásra lehet nevelni a félvad állatokat. Ekkortól aztán a ló szerepe - főleg katonai hasznosítása miatt - rettentően megnőtt. Ezt csak tovább növelte a lovak mezőgazdasági célú felhasználása, a kerék és a fogat feltalálása, ami miatt nem meglepő, hogy az ókori nagy civilizációk majd' mindegyike fontos szerepet szánt a lovaknak. A díjlovaglás históriája (angol) A díjlovaglás (dressage) ugyancsak több mint kétezer éves hagyományokat ápol. A lovak kiképzésének művészete eredetileg az ókori görögöknél alakult ki, ahol a lovak katonai felkészítésében volt fontos szerepe. A díjlovaglás apostola Xenophón (427-355) volt, aki megalkotta a lovaglás alapeszméit, melyek a mai napig hatnak a lovaglás szerelmeseire. Mint oly sok ókori hagyományt, a díjlovaglást is a reneszánsz korban fedezték fel újra, népszerűsége azóta töretlen, 1912 óta olimpiai sportág. A ló Magyarországon Az ősmagyarok háziállatai Kiszely István összefoglaló írása az ősi magyarok háziállatairól. A szerző külön taglalja az akkori magyar lovakat és a magyar lótartást, hiszen ez volt népünk legfontosabb állata. A patások szerepe azért is volt kiemelt, mert akkori harcosaink elsősorban a fürge és kitartó ázsiai lovaiknak köszönhették harci sikereiket. A hazai magyar lófajták A legismertebb magyarországi lófajták, például a nóniusz, a gidrán, a lipicai, az arab telivér, a magyar hidegvérű bemutatása. A magyarországi tenyésztés évszázados hagyománya.   A Kincsem-legenda Az 1874-ben Tápiószentmártonban, gróf Blaskovich Ernő birtokán világra jött telivér pályafutása alatt verhetetlennek bizonyult. A csodakanca 54 versenyen indult és valamennyit megnyerte. Ez a teljesítmény azóta is példátlan a lóversenyzés történetében. Mindez nemcsak akkori tulajdonosának, hanem az egész magyar állattenyésztésnek szerzett hírnevet, megbecsülést szerte a világon. A lovak és a művészet A lovak a művészetben - gyors áttekintés (angol) Az első - általunk ismert - lóról készült festmény (rajz) több mint 20 ezer éves (Lascaux és Pech-Merle, Franciaország). Csodálatos, hogy elődünk már akkor mennyire realisztikus képet tudott készíteni a még vadon élő állatról. A ló nemes szimbolikája, mely ábrázolástól függően jelentheti a szabadságot, de akár a fegyelmet is, a művészettörténet minden időszakában népszerű témának bizonyult. Székely Bertalan mozgástanulmányai  Székely Bertalan egyik zootropszalagja A Magyar Képzőművészeti Főiskola Barcsay Termében 1992-ben Székely Bertalan mozgástanulmányai címmel tartottak kiállítást, melynek kapcsán mai tanulmányokat és a festő eredeti dolgozatait gyűjtötték egybe. Székely Bertalan (1835-1911), aki a Képzőművészeti Egyetem tanára is volt, az anatómiaoktatás keretében kezdte a lovak mozgását tanulmányozni. Kutatásaival "Székely mintegy kilépni látszik a művészet területéről. Ahogy Leonardo vízzel kapcsolatos kutatásait is a hidraulika szakembere értheti meg és értékelheti igazán, úgy Székely lómozgás-kutatásai is a hippológia (lóismeret) történetében nyerhetnék el inkább méltó helyüket." Eadweard Muybridge lovas mozgóképei 1878-ból (angol) A mozgófilm kialakulásának története és az állatok mozgásának megfigyelése furcsa módon egy 1878-ban tett fogadás miatt találkozott. Ekkor ugyanis is egy Eadweard Muybridge nevű amerikai fényképész azt állította, hogy a lovak ügetésekor van egy olyan pont, amikor a ló egyik patája sem érinti a földet. Senki sem hitt neki, ezért egy 12 képből álló fényképsorozattal bizonyította állítását. (Az oldalon a fényképész eredeti felvételei láthatók). Egyéb érdekességek a lovakról Xenophón lovaglásról szóló írásának eredetije (angol, ógörög) "Van egy mondás, miszerint a lónak élveznie kell munkáját feladatának elvégzése közben, máskülönben sem a ló, sem a lovas nem lesz képes kitűnő teljesítményt nyújtani." Xenophón görög történetíró, Szókratész tanítványa i.e. 360-ban írta Peri hippikész (A lovaglásról, esetleg A ló és az ember közötti kapcsolatról) című művét, melyben a lovaglás alapeszméit fogalmazta meg. A műben a lovakkal kapcsolatos - akkori, de sok esetben örökérvényű - praktikus tudást ismerheti meg az olvasó, mint például melyek a helyes lovaglás rejtelmei, vagy mire figyeljünk a lovak megvásárlásakor. Lovaglóiskola - amit a lovaglásról tudni kell Bevezetés a lovaglás rejtelmeibe. A lovaglóiskola a legapróbb részletekig tárgyalja a lovas feladatait.